Zsira

A mai Zsira 1931-ben három kis község, a névadó falu, az ettől délre fekvő Gyülevíz és a szomszédos Salamonfa egyesítéséből jött létre. Zsira a magyarság legrégebbi települései közé tartozik. 1225-ben "Syra"-ként említik, házait locsmándi várjobbágyok lak... tovább » A mai Zsira 1931-ben három kis község, a névadó falu, az ettől délre fekvő Gyülevíz és a szomszédos Salamonfa egyesítéséből jött létre. Zsira a magyarság legrégebbi települései közé tartozik. 1225-ben "Syra"-ként említik, házait locsmándi várjobbágyok lakták. Salamonfa neve először 1412-ben német nyelvű oklevélben fordul elő, Gyülevíz létéről pedig 1466 óta tudunk. Zsirán egészen 1848-ig a győri püspökség jobbágyai éltek, Salamonfán és Gyülevízen azonban – különösen a XVII. századtól – egyre több kis- és középbirtokos, "egytelkes nemes" lakott: az ő gazdaságukat a török háborúk idejének mezőgazdasági konjunktúrája alapozta meg. Később a köznemesi birtokok mind inkább egy kézbe kerültek.

Salamonfa földesura a XVII. század legelejétől a Rátkay család volt, tagjai 1650-ig a gyülevízi szegény kisnemesek birtokait is felvásárolták és e területen korszerű majorgazdaságot alakítottak ki. Az uradalom Rátkay Katalinnak Rimanóczy Istvánnal kötött házassága során került a Rimanóczyak birtokába. A gyülevízi kastélyt unokájuk, Rimanóczy Antal, a "Magyar Udvari Kancellária hites ágense" építette fel, a Zsirától Salamonfa felé vezető út mellett, kivételesen szép természeti környezetben. Az épület a Lövő-kőszegi útról nyugatra letérve, a Fő utcából érhető el. A kastélyt ma is kerítés övezi: az egyemeletes főépület parkban áll, tőle északkeletre két hajdani földszintes, ma emeletes "őrségépület" keretezi a főhomlokzatra vezető főutat. Távolabbi környezete, az egykori majorság századunkban majdnem teljesen átépült.

Forrás: http://www.osztalykirandulasok.hu/katalogus.php?Action=ShowSettlement&SEID=1290